ÉJSZAKAI HARCOS - Török Ádám és Mini

Kezdetek (1968 – 1970)

A Mini együttes a köztudatban mindig is jazz-rock formációként élt, de underground, rhythm and blues zenekarként indult. 1968-ban az Ifjúsági Magazinban ezen a néven még egy trió látható: Czipó Tibor (gitár), Kiss Zoltán (basszusgitár), és Dobos „Doxa” Sándor (dob). Ez a formáció nagyon rövid ideig létezett, tavasz végén csatlakozott hozzájuk a későbbi "főnök" Török Ádám (ex-Dogs), és Závodi János (ex-Stardust), Czipó pedig basszusgitárra váltott.

Az együttesnek ez a felállása 1969. augusztus 26-án a Sakk-Matt törzsközönsége előtt mutatkozott be az Ifjúsági Parkban, ahol Troggs, Jimi Hendrix és a Who dalait, illetve saját dalaikat viharos siker fogadta. Néhány hét alatt elismert zenekarrá váltak, és a Syrius Csanády utcai klubja mellett, 1969 őszén a Bem rakparton megnyíló Mini klub lett a rockerek és a hippik egyik törzshelye, ahol a kezdeti rhythm and blues korszak után hamarosan megismertette híveit a jazz-rockkal is.

A fénykorszak (1971 – 1980) Ez az „új” stílus nem tetszett az inkább rock zene párti Závodi Jánosnak, így ő 1971-ben távozott a Miniből. A zenekar 1971-re szinte teljesen megújult, Török mellett Papp Gyula (billentyűsök), Német „Nemecsek” Tamás (dob), és Nagy István (basszusgitár) alkotta a Mini együttest. Az új formáció tavasszal már az Illéssel játszott egy ORI műsorban, és "nehéz zenéjük" ellenére országosan ismert banda lettek. 1972-ben a Hanglemezgyár engedélyt adott nekik két kislemez elkészítésére. (Gőzhajó / Délelőtt, Halványkék gondolat / Ne félj) Nagylemezre már nem kaptak lehetőséget, pedig az első legsikeresebb korszakukból lett volna mit megörökíteni.

A zenekar 1971-72-ben a Syrius mellett a magyar rock legizgalmasabb kompozícióit játszotta. 1972 nyarán az LGT-vel közösen koncerteztek a Kisstadionban, amelyről a New Musical Express is beszámolt. 1972 nyarán óriási sikerrel szerepeltek Keith Jarrett előtt a Videoton Interjazz Fesztiválon. 1973 elején újabb kislemezük jelenik meg, amelyen a Sirályok és a Kereszteslovag szerepelt. A Kislemezek később újra megjelentek cd-n a Vissza a Városba: A Mini legjobb felvételei 1972 - 1983, és a 2008-ban kiadott Fruit Pebbless című bakelitlemezen! A sikerek ellenére nagylemezük nem jelenhetett meg, amely a zenekar felbomlásához vezetett.

Az egyre inkább mellőzött együttesből előbb Papp Gyulát "csábították át" a Skorpióba, aztán lassan kicserélődött (többször is) az egész csapat. Ezekben az időkben játszott Tátrai Tibor (gitár) is a Miniben. Az együttes a hetvenes évek második feléig nem tudott kilépni a szombat esti progresszív / jazz-rock zenekar szűkre szabott kereteiből.

1977-re sikerült talpra állnia az együttesnek, az ekkor már Török Ádám, Németh Károly (billentyűs), Németh Alajos (basszusgitár), Balogh „Szivacs” Jenő felállású Mini műsorában a rhythm and blues és a jazz-rock szerzemények mellett a hosszabb lélegzetű elektronikus, elvont zenei és szövegvilágot képviselő dalkísérletek is helyet kaptak. Ezt a felemás állapotot jól tükrözi a végül 1978-ban megjelent első nagylemez a Vissza a városba-n, amely egyszerre tekinthető az előző évek lezárásának, de már helyet kaptak rajta az elektronikus rock jegyében született új dalok. 1979-ben a Dinamit együttesbe csábított Németh Alajos helyére Kunu László érkezett. A zenekar pedig, kihasználva a közönség és a piac feltámadt érdeklődését megkeményítette a zenét, és a második album (Úton a Föld felé) már címében is jelezte a realitásokhoz való alkalmazkodást, amelyekhez az is hozzátartozott, hogy dalokat már a sikeres, befutott, a hatalom részéről elfogadott táncdalszövegíró S. Nagy István jegyezte, igaz, jobbára csak a nevét adva a Hanglemezgyár vezetői számára kevésbé szalonképes Török sorokhoz. Ezzel az eléggé egyenetlen színvonalú albummal azonban a zenekar a két szék között a földre huppant, sem a régi Mini rajongók, sem a kemény rock közönsége nem szerette igazán.

A hanyatlás (1980 – 1983) A következő lemezzel ismét a múltba néztek, kiadták az 1980. június 8-án a Pestlőrinci Ifjúsági Parkban adott koncertjük esszenciáját, ahol az aktuális számok mellett jó néhány Mini dalt (Kereszteslovag, Gőzhajó) is előadtak, és több szám erejéig csatlakozott hozzájuk az egykori társ, Závodi János.

A zajos, de rövid életű siker után ekkor visszavonultak, és amikor 1983-ban a Dzsungel c. lemezükkel újra visszatértek a színre, meglehetősen fáradt, önismétlő zenekar benyomását keltették. Török Ádám le is vonta gyorsan a konzekvenciát, még abban az évben az október 20-i buli után feloszlatta csapatát. A Mini nevével újra 1993-ban lehetett találkozni. Márciusban a Budapest Sportcsarnokban léptek fel. 1998 az újabb feltámadás éve volt, Török Ádám ismét újraélesztette a Minit: Török Ádám és a Mini néven.

1993-ban nosztalgia Mini-koncertet szervezett a Budapest Sportcsarnokban, ahol az együttes valamennyi korábbi tagja is szerepelt.

1998. január 31-én jubileumi koncertet adott a Petőfi Csarnokban, ahol 30 éves zenei pályafutását és 50. születésnapját ünnepelte, majd még ugyan ebben az évben újraindult az addig szünetelő Mini együttes, ezúttal Török Ádám és a Mini néven. 1999-ben Pro Urbe Budapest-díjat kapott, majd 2003-ban egy Best Of Mini Jubileumi Koncertet adott az együttesével a Petőfi Csarnokban.

2004-től 2007-ig turnékon és fesztiválokon vettek részt, többek között Tel-Avivban és Erdélyben is, 2005-ben megjelent Éjszakai harcoscímű lemeze megjelenése alkalmából pedig szuperkoncertet adott ugyancsak a Petőfi Csarnokban.